Anabaptista hitelődeink nyomában

Dr. Mészáros Kálmán, 2013. május 6. hétfő

Jubileumi emléktúra részesei lehettek a budapesti Baptista Teológia Akadémia hallgatói és hozzájuk csatlakozó érdeklődők egy csoportja, akikkel 2013. április 19-21 között Ausztria, Csehország és Szlovákia számos anabaptista emlékhelyét kereshettük föl ezekben a napokban.

2013-04-21-1175.jpg

Talán kevesen tudják, hogy a három országrész határvidékén a reformációt követő évtizedekben - Bethlen Gábor idejéből származó hivatalos feljegyzés szerint - mintegy 70 ezer anabaptista menekült élt.

Hitelődeink hajdan volt települései, romossá váló lakóépületei, különböző ipartevékenység köré szerveződő udvarházai, valamint itt maradt értékes műhelyeik és munkaeszközeik egyre inkább megbecsült kulturális emlékekké kezdenek válni valamikori befogadó hazájuk számára is. Annak ellenére, hogy itt tartózkodásuk idején nagyon mostohán bántak velük.

Volt idő, amikor tömegesen végezték ki őket máglyatűzben, vízbefojtással, pallossal. Mária Terézia idején végleg el kellett hagyniuk a Kárpát-medencét és Ukrajnán, Oroszországon át Amerikába telepedtek végleg le. Mi úgy tekintünk tájuk, mint akik következetesen képviselték a reformáció biblikus/evangéliumi irányzatát. Hitbéli meggyőződésükért még a szenvedést és üldöztetést is fölvállalták. Bennük a mai baptisták és valamennyi hitvalló bemerítést gyakorló evangéliumi felekezet is szellemi előfutárait tiszteli.

Történelmi zarándokutunk első állomása az ausztriai Niedersultz múzeumfalu volt. Ezen a skanzen szerű településen található egy eredetileg anabaptisták által lakott épület. Különös élmény volt az itt kialakított anabaptista, hutterita, habán emlékeket bemutató tárlatot, muzeális emlékeket, eredeti kéziratokat, könyveket, eszközöket, térképeket tanulmányozni, amit valaha hitelődeink használtak ezen a vidéken. Segítségünkre volt Josef F. Enzenberger bécsi történész professzor, több anabaptista témájú könyv szerzője, aki a mi kedvünkért vállalta az utazást és ismertette személyesen hitelődeink küzdelmes sorsát.

Utunk következő állomása az ausztriai Falkenstein/Sólyomkővár, a hajdani Morvaország (ma Csehország), Felső-Magyarország (ma Szlovákia) és Ausztria hármas határának közelében található település volt. Itt történt 1539-ben, hogy I. Habsburg Ferdinánd 150 környékben élő anabaptista testvért tartóztatott le és záratott a várának sötét várbörtönébe. Majd hosszabb fogság után az asszonyokat és gyermekeiket elengedve mintegy 90 vezető anabaptista személyt ítélt gályarabságra. A férfiakat egymáshoz láncolva, indított katonai őrizet mellett gyalogosan a magyar-osztrák határ mentén az Adria parti kikötővárosba, Triesztbe. Bár útközben a foglyok közül többen meghaltak, vagy megszöktek, a megmaradt áldozatoknak a hadigályák evezőihez láncolva kellett letölteniük élethosszig tartó büntetésüket, a törökkel vívott tengeri csaták során. Rájuk emlékeztünk kegyelettel a várban kialakított anabaptista múzeumban.

Nikolsburg/Mikulov vára még ma is büszkén emelkedik az azonos nevű város fölé, a ma Csehországhoz tartozó ausztriai határvidéken. Itt megemlékeztünk Dr. Hubmayer Baltazár reformátorról, akinek 1526-ban való ideérkezésével a város, az anabaptisták fellegvárává vált. Hubmayer hatásos szónokként, elnyerte a Liechtenstein földesurak kegyeit. Maga Liechtensteini Leonhard herceg is bemerítkezett „sok más emberrel együtt”. Ebből a városból rendeltette maga elé I. Habsburg Ferdinánd császár Hubmayer Baltazárt, akit 1528-ban Bécsben halálraítélt és máglyán elégetett. Az esemény helyszínén egy emléktábla jelzi a vértanúság tragikus napját.

Cseh/Morvaországból, a hajdani Észak-Magyarország/Szlovákia Ószombat/Szobotiszt nevű községébe érkeztünk. Ószombat egy ideig „anabaptista püspöki székhellyé”is vált, sőt országos konferenciákat és közgyűléseket is tartottak itt egy időben. Ez az erdők koszorúzta település a legnevezetesebb habán falvak egyike volt. A település híven őrzött emléke a Habán udvar, belső terén a községházával, mellette a malom és a kápolna.  Bethlen Gábor erdélyi fejedelem innen menekíti tovább őket 1621-22 években Gyulafehérvár környékére, Alvincra a fokozódó erőszakos rekatolizáló vallási türelmetlenség és üldözés elől.

Berencsváralja/Branc néhány kilométerre található a felvidéki Ószombattól. A berencsi vár szomorú színhelye volt a magyar protestáns lelkipásztoroknak. 1674-ben a pozsonyi rendkívüli törvényszék elé idézett protestáns papok nagy részét (közel 200 fő), gályarabságra való hurcoltatásuk előtt, a berencsi vár börtönébe vetették. Itt is kegyelettel emlékeztünk a romos vár udvarán, az innen elhurcolt 40 protestáns lelkipásztorra.

Nagylévárd/Velké Leváre, a Rajna vidékéről idemenekülő svájci anabaptisták másik jelentős települése volt itt a Pozsony felé vezető út mentén. Ma is megtekinthetők a múzeummá átalakított családi házaik, az eredeti formában megmaradt Habán-udvar, a régi pellengér és a főterén található barokk kápolnájuk is. Országos hírűvé a sárga, zöld, kék színnel díszített ónmázas fajanszedényeik tették őket. A habán fazekas mesterségüket mai utódaik is szívesen gyakorolják. Elődeik többsége a fokozódó vallásüldözés miatt tovább vándorolt innen. Itt maradt utódaik a 18. század végén visszakényszerültek a katolikus egyházba. Ekkor kapták Mária Terézia személyes ajándékaként, hordozható sípos orgonájukat, ami ma is megszólaltatható eredeti formában megőrzott imaházukban.

A jubileumi emléktúra záró ünnepi alkalmára Pozsonyban került sor április 21-én vasárnap, a szlovák államelnöki palota (Grassalkovics kastély) mellett bérelt színházteremben. A pozsonyi gyülekezettel közösen tartott hálaadóünnepen emlékeztünk meg arról, hogy 490 évvel ezelőtt (1523) érkeztek az akkori Magyarország területére az első baptista hitelveket valló reformátorok, név szerint Schröter Kristóf, Kisszebeni János és Fischer András evangélisták, akkor még Luther felhatalmazásával, később pedig tiltásával.

Az ünnepi istentisztelet házigazdája Szőllősi János pozsonyi lelkipásztor, a Szlovákiai Baptista Szövetség jelenlegi elnöke volt. A jubileumi istentiszteleten a budapesti teológushallgatók tettek tanúságot elhívásukról, majd alkalmi énekegyüttesük szolgált a pozsonyi testvérek örömére. Köszönet a pozsonyi baptista gyülekezet testvériségének a közös jubileumi ünnep megszervezéséért és a bőséges vendéglátásért!

A Biblia azt mondja: "Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten igéjét hirdették nektek. Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket. Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz." (Zsidók 12,7-8)

Impresszum

Országos Központi Iroda címe
1068 Budapest VI., Benczúr u. 31. 

Nyitvatartás
Hétfőtől csütörtökig: 9–16 óráig
Személyes találkozáshoz fontos az időpont előzetes egyeztetése.

Telefonszámok
(+36) 1/352-9993
(+36) 1/343-0618
(+36) 20/886-0000 (baptifon)

Fax: (+36) 1/352-9707/103

E-mail
baptist@baptist.hu

Az egyház adószáma
19818513-2-42 

További adatok (számlaszám...)