"Az ég felé nézés nem tétlenség"

http://magyarhirlap.hu/, 2015. augusztus 20. csütörtök

Ökumenikus istentiszteletet tartottak az államalapítás ünnepének előestéjén, szerdán Budapesten, a Szilágyi Dezső téri református templomban.

oku2.jpg

Papp János, a Magyarországi Baptista Egyház elnöke, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) alelnöke igehirdetésében kiemelte: ezekben a napokban, amikor emlékezik az ország, érdemes feltenni a kérdést, hogy "miről vagyunk híresek mi, magyarok". Még fontosabb megkérdezni magunktól, hogy "miről akarjuk, hogy híresek legyünk".
A legfontosabb azonban az, hogy "mit akar tenni velünk az Isten" - hangsúlyozta.

Vajon mit akar tenni Isten rajtunk keresztül ebben az országban - vagy akár a határain túl, Európában -, azokkal, akik itt élnek már régóta, vagy rajtuk keresztül azokkal, akik most érkeztek? - tette fel a kérdést Papp János.

Az ég felé nézés nem tétlenség, Istennek és akaratának keresése a legaktuálisabb cselekvés. Személyes, közösségi, társadalmi életünk legfényesebb pillanatai ugyanis éppen azok, amelyek Istenről szólnak, amikor megcsillan valami "életünkben, tetteinkben az Istenből". Valami, amit "ő cselekedett velünk, közöttünk vagy általunk" - fogalmazott a MEÖT alelnöke. 


oku.jpg

Hozzátette: Isten ezer éven át megtartotta Magyarországot, van tehát mire emlékezni, van miért hálásnak lenni. Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy "sose gondolt dilemmák előtt állunk", "vannak szegényeink, elesettjeink, árváink, és most már vannak jövevényeink is".

"Felülről kell bölcsességet kérnünk, és a bölcsességhez erőt, bátorságot, hogy jóval tudjuk legyőzni a rosszat" - mondta a református püspök.

Az istentisztelet végén Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke az új kenyeret megáldva azért imádkozott, hogy "Isten formáljon minket olyan családdá, amelyben tudunk naponta kérni kenyeret, tudunk dolgozni érte, meg tudjuk köszönni és meg is tudjuk egymással osztani".

Az ünnepi liturgiában közreműködött Cserháti Ferenc katolikus püspök, Steinbach József református püspök, a MEÖT elnöke, Csernák István, a Magyarországi Metodista Egyház szuperintendense, Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke, Fischl Vilmos, a MEÖT főtitkára, valamint a magyarországi ortodox egyházak és az anglikán egyház képviselői is.

Az istentiszteleten részt vett mások mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár és Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár.

Forrás: http://magyarhirlap.hu/cikk/33344/Az_eg_fele_nezes_nem_tetlenseg

 

Keressük Isten szándékát az életünkkel!

2015. augusztus 20., csütörtök

Egyházi és állami vezetők, valamint különböző felekezetű hívek gyűltek össze augusztus 19-én este Budapesten, hogy a magyar nemzetért könyörögjenek és hálát adjanak Isten megtartó kegyelméért. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) hagyományosan ökumenikus istentiszteletet rendez az államalapítás ünnepének előestéjén, melynek idén is a Budai Református Egyházközség temploma adott otthont.

unnamed_3.jpg

„Ez nem valamiféle előünnep vagy pótünnep, hanem az ünnep elővételezése; hasonlóan ahhoz, ahogy minden vasárnap az örök dicsőség elővételezése. Azért adunk hálát és könyörgünk együtt ma, hogy holnap ki-ki a maga közösségében ünnepelhessen” – mondta köszöntőjében Szabó István református püspök. 

A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke szerint augusztus 20-a azt hirdeti, hogy Magyarországnak „Istennel van dolga”: ahogy ezer esztendeje István király megértette, hogy Európához csatlakozni nem csak reálpolitikai, hanem hitkérdés, úgy a ma politikusainak is keresniük kell Istent a munkájukban. „Nagy vihar előszele csap arcunkba. Vannak szegényeink, árváink, most már jövevényeink is, de ugyanakkor van házunk népe is. Nyissuk meg határainkat vagy védjük meg otthonainkat? Rossz lelkiismeretből vagy hálás szívvel tegyük a jót? Adjon ehhez Isten bölcsességet és erőt!”

Szabó István arról is beszélt, hogy az ország java, melynek munkálása mellett a vezetők elkötelezik magukat, a végső jó – az üdvösség – elővétele. Köszöntőjét – teljes terjedelmében – itt olvashatják.

Miről szeretnénk híresek lenni?

„A hondurasi San Pedro Sula a világ legveszélyesebb városa, az ukrajnai Csernobil az 1986-os atomkatasztrófa óta halott város, Toronto Kanada legnagyobb és legsokszínűbb metropolisza, Észak-Amerika legbiztonságosabb városa  ̶  s a sort még folytathatnánk. „Miről híres Budapest? Miről híresek a magyarok? Gulyáslevesről, Rubik-kockáról, golyóstollról vagy más hungarikumokról?” – kérdezte igehirdetése elején Papp János. A baptista egyházelnök Jeremiás próféta könyvének 33. fejezete alapján arra kereste a választ, hogy hívő emberként mit szeretnénk, miről legyünk híresek a világban.

unnamed_2.jpg

Jeremiás Istenhívő városként aposztrofálta az éppen ostrom alatt, a pusztulás küszöbén álló Jeruzsálemet. Isten azt üzente népének, hogy az teszi majd őket híressé, amit Ő tesz velük – mondta a baptista lelkipásztor. „A Biblia legfényesebb lapjai arról szólnak, amikor Isten cselekszik. S ha Ő cselekszik: szétválik a Vörös-tenger egy nép előtt, öt kenyér és két hal elég sok ezer embernek és egy különös hajnalon valaki kilép a sírboltból, aki halott volt és él, s szavára világmisszió kezdődik.”

Papp János arról álmodik, hogy Magyarország egyszer még az emberekkel megtelt templomokról, a kábítószerek és az alkohol iránti kereslet csökkenéséről, a házasságkötések növekvő számáról válik híressé, de hozzátette: nem az ő álmai a fontosak, hanem az, mi Isten szándéka a magyarokkal. „Mit akar tenni Isten velünk? Mit akar tenni velünk, akik régóta itt élünk, és azokkal, akár rajtunk keresztül, akik most érkeztek ide? Összhangban vannak tervei a mieinkkel?” Mint mondta, nehéz megállni, csöndben figyelni, de mindannyiunknak szükségünk van az Istenre figyelésre, az Isten kijelentésére, mert ilyen módon tud bennünk Isten cselekedni. „Fordítsuk szívünket felfelé, kérdezzük meg, mi Isten terve velünk. Kérjük, várjuk, fogadjuk csodálatos tetteit az életünkben” – biztatott, mert ha „egy közösség ilyen hittel hallgat mennyei Urára, az Ő tettei fognak látszani életében.”

image003.jpg

Megáldották az új kenyeret

„Jó érezni a súlyát, az illatát, jó megérinteni, s hamarosan biztosan jó lesz majd érezni a zamatát” – a prédikációt követően Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke kérte Isten áldását az új kenyérre. „Ahogy most körbeöleljük ezt az asztalt, mint egy család, előttünk van a lelki táplálék, Isten Igéje is” – tette hozzá, s egy evangélikus ének szavaival fohászkodott: „Áldd meg e csöndes perceket, Hadd legyünk együtt teveled, És te add, hogy ne éhezzünk, Az élet kenyerét nekünk!” Azt kérte Istentől, formálja a nemzetet olyan családdá, mely naponta tudja kérni a kenyeret, tud dolgozni érte és meg tudja osztani azt.

Az ünnepi istentiszteleten részt vett többek között Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és több államtitkár is. Az ökumenikus alkalmon a MEÖT tagegyházainak vezetői – Szabó István, Papp János és Gáncs Péter mellett Steinbach József református püspök, a MEÖT-elnöke, Fischl Vilmos evangélikus lelkész, MEÖT-főtitkár, Illés Dávid református esperes, az alkalom házigazdája, Fabiny Tamás evangélikus püspök, Pataky Albert pünkösdi egyházelnök, Csernák István metodista szuperintendens, Kalota József ortodox érseki vikárius –, valamint Cserháti Ferenc, a Magyar Katolikus Egyház külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott püspöke vezették az imádságokat, olvasták fel a bibliai részleteket s végül kérték Isten áldását az egybegyűltekre. A zenei szolgálatban közreműködött a Légierő veszprémi fúvószenekara, Katona János alezredes vezényletével.

Feke György, fotó: Vargosz

Forrás: reformatus.hu

Ökumenikus istentisztelet az államalapítás ünnepének előestéjén

Budapest – A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) szervezésében idén is ökumenikus istentisztelet keretében kérték az Úr áldását Magyarországra. Az ünnepi kenyeret Gáncs Péter elnök-püspök áldotta meg.

Immáron hagyománynak tekinthető, hogy az államalapítás ünnepét megelőző este a keresztény felekezetek vezetői és hívei közösen gyűlnek össze a Szilágyi Dezső téri református templomba, hogy ökumenikus istentisztelet keretében Isten áldását kérjék Magyarországra. 

„Minden híresztelés ellenére Magyarországnak ma is Istennel van dolga” – fogalmazott az istentisztelet kezdetén Szabó István. A református püspök kiemelte, hogy „István király idején megértették, hogy nem a reálpolitika az Istenhez való csatlakozás lehetősége. Tanulnunk kell az ezer éves múltból, fel kell újra fedeznünk, hogy nem távolodnunk, hanem közelednünk kell Istenhez.” Szabó István beszédében kitért a menekültkérdésre is: „megmozdult a világ. Kérdés, hogy kinyissuk határainkat, vagy védjük családjainkat. Felülről kell a választ várni.” 

„Mint édesatyja asztalát, ha körülveszi a család, Úgy vesszük körül igédet, Úgy hallgatunk, Jézus, téged. Áldd meg e csöndes perceket, Hadd legyünk együtt teveled, És te add, hogy ne éhezzünk, Az élet kenyerét nekünk!” – idézte beszédében Gáncs Péter az evangélikus énekeskönyv 289. énekét. Az evangélikus elnök-püspök kiemelte, hogy „úgy, ahogy mai ünnepünk középpontjában Isten áll, ugyanúgy törekedjünk arra, hogy testünk és lelkünk az élet kenyerét szolgálja.” 

Az ünnepi ökumenikus istentisztelet liturgiáját Steinbach József református püspök és Fisch Vilmos evangélikus lelkész, a MEÖT főtitkára vezette, míg Isten igéjét Fabiny Tamás evangélikus püspök olvasta fel. 

Jeremiás próféta könyvének 33. fejezete alapján Papp János, baptista egyházelnök, a MEÖT alelnöke hirdette Isten igéjét. A baptista egyházelnök beszédében a miről legyünk híresek kérdésre kereste a választ. Emlékeztetett rá, hogy „számos hungarikumot fel tudunk sorolni, melyre méltán vagyunk büszkék, azonban a fő kérdés nem az, hogy mink van, hanem az, hogy Istennek milyen terve van velünk.” A jeremiási igén keresztül a MEÖT alelnöke rámutatott, hogy a népet nem saját eredményei teszik híressé, hanem az, amit Isten tesz velük. „A Biblia legfényesebb lapjai arról szólnak, ahogy Isten cselekszik. Meggyőződésem, hogy hazánk legdicsőségesebb eseményei attól váltak emlékezetessé, hogy hagytuk, hogy Isten cselekedjen általunk. Ezért nem az a kérdés, hogy milyen országot, milyen jövőt szeretnénk, hanem az, hogy Isten mit akar velünk tenni. A mi feladatunk, hogy keressük Istent és az Ő akaratát” – fogalmazott Papp János. 

A Légierő Zenekar szolgálatát követően Gáncs Péter áldotta meg az ünnepi kenyeret. „Most amikor áldást kérünk erre a kenyérre, úgy vagyunk itt mint egy ökumenikus család. Körülöleljük az asztalt és fogadjuk a testnek és léleknek szóló üzenetet.” Az evangélikus püspök áldásában köszönetet mondott mindazoknak, akik a kenyér létrejöttében munkájukkal részt vettek. „Váljunk olyan családdá, akik tudják örömmel fogadni és másokkal megosztani mindennapi kenyerüket” – fogalmazott Gáncs Péter.

Az ökumenikus istentiszteleten jelen volt többek között Prőhle Gergely országos felügyelő, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Szebik Imre nyugalmazott püspök, Czibere Károly államtitkár, Szentpétery Péter az Evangélikus Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi docense és Nánai László tábori lelkész, a HM Protestáns Tábori Püspökség hivatalvezetője is.

Szöveg és fotó: Galambos Ádám 
Forrás: http://evangelikus.hu/

Impresszum

Országos Központi Iroda címe
1068 Budapest VI., Benczúr u. 31. 

Nyitvatartás
Hétfőtől csütörtökig: 9–16 óráig
Személyes találkozáshoz fontos az időpont előzetes egyeztetése.

Telefonszámok
(+36) 1/352-9993
(+36) 1/343-0618
(+36) 20/886-0000 (baptifon)

Fax: (+36) 1/352-9707/103

E-mail
baptist@baptist.hu

Az egyház adószáma
19818513-2-42 

További adatok (számlaszám...)