Konferenciát tartott a Theológiai Szemle

Szöveg és fotó: Galambos Ádám, evangelikus.hu, 2015. október 27. kedd

Migráció és/vagy terrorizmus? Mit mond az egyház, a politika és a menekültügy a migrációról? Féljünk, vagy örvendjünk? 2015. május 22-én a MEÖT székházában rendezett konferenciát a Theológiai Szemle.

12120077_1065560163476501_1356330422883312285_o.jpg

Pál szavai alapján – „Fogadjátok be tehát egymást, ahogyan Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére” (Róm 15, 9) – hirdette Isten igéjét Fischl Vilmos MEÖT főtitkár a tanácskozás kezdetén. A főtitkár beszédében hangsúlyozta, hogy Krisztus egyértelműen meghatározta az idegenekkel való viselkedést, ő olyannak fogadja el az embert, amilyen. „Keresztényként fel kell tennünk a kérdést, hogy van-e nálunk szelekció, és ha igen, akkor mit teszünk ellene – fogalmazott Fischl Vilmos.

„A migráció kérdése égetően fontos téma, melyben az egyház embereinek meg kell nyilatkozniuk” – fogalmazott a fennállásának kilencvenedik évét ünneplő Theológiai Szemle szerkesztőbizottsági elnöke. Kádár Zsolt hangsúlyozta, hogy a konferencia a felekezetek teológiai megközelítésein túl arra kívánja rávilágítani a figyelmet, hogy az egyháznak és a társadalomnak egymással párbeszédben kell állnia.

Migráció a Bibliában, biblika teológiai alapvetés címmel Zsengellér József, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánja tartott előadást. A dékán előadásában először egyháztörténeti példákon keresztül mutatott rá arra, hogy a migráció kérdése bár a globalizáció hatására ma nagymértékben erősödött, azonban már az ókorban is jelen volt. Zsengellér József a migráció üdvtörténeti vonatkozásában Gerhard von Rad üdvtörténeti vonalvezetését hangsúlyozta. Őstörténeti példákkal élve – Ádám és Éva, Kain és Ábel – a dékán kiemelte, hogy „a bűn cselekvése nemcsak büntetést von maga után, hanem annak következménye egzisztenciális kérdéssé is válik. Mondhatnánk: a bűn zsoldja a migráció.” A dékán előadásában a hit megélésének és megtapasztalásának vonatkozásában hangsúlyozta, hogy a migráció teológiai motívuma az Istenre hagyatkozás, mely új közeget, áldást és új otthont jelent. Az üdvösség vonatkozásában az előadó mind Ó-, mind Újszövetségi példákon keresztül szemléltette, hogy az üldözöttek, árvák, magukra hagyottak megsegítése a Szentírás értelmében a nép és az egyes ember felelőssége.

11090841_1065560040143180_5476536383105171862_o.jpg

A migráció az egyetemes és a magyar történelemben címmel Mészáros Kálmán egyháztörténész, a Baptista Teológiai Akadémia tanszékvezetője tartott előadást. „A 2014-es adatok értelmében 51 millió ember keresi hazáját. Ennek fele saját hazájában vándorol, 17 millió ember már elhagyta otthonát, míg 600 ezer menekült a Földközi tengeren próbál átkelni” – fogalmazott az előadó. Az egyháztörténész hangsúlyozta, hogy mind a média, mind a politika által a Charlie Hebdo terrortámadásra való hivatkozással veszélyes párhuzamot keltettek a migráció és a terrorizmus összekapcsolásával. „E két kérdéskör nem ugyanaz, veszélyes, emberek életét megnyomorító nézőpont a kettő összekeverése” – fogalmazott Mészáros Kálmán. Az egyháztörténész a mai migrációs kérdéssel kapcsolatban kiemelte, hogy a kiváltó okokat kell megkeresni. „Ki verte szét az országokat, Ki változtatta meg a struktúrákat? Kinek van felelőssége Szíriában, Afganisztánban, Szíriában, Palesztinában? A kérdés nemcsak nehéz, hanem más megközelítésbe is helyezi a megoldás útját” – fogalmazott az előadó. Az egyháztörténész Magyarország történelmén keresztül mutatott rá, hogy „a Kárpát medence bizonyos értelemben népek átjáróháza volt.” A tatárjárás és a mohácsi csatát követő felosztott ország betelepítések segítségével vált élhetővé. „A be- és kitelepítések meghatározták történelmünket, ezért a magyar történelem az emigráció és a migráció története is” – fogalmazott Mészáros Kálmán.

A migránsok más kultúrák élő hordozói, akiktől tanulhatunk, megismerhetjük egymástMigráció, ökumené, vallásközi dialógus, interkulturalitás címmel Béres Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem egyetemi tanára tartott előadást. „Európa bízott a reformációban elkezdődő, a francia felvilágosodás szelleméből táplálkozó eszmében. Mára ez a nézőpont változott meg” – hangsúlyozta az egyetemi tanár. A migráció kérdésében „a kényelmes Európának nincs közös cselekvési terve” – fogalmazott az előadó. Béres Tamás rámutatott annak nehézségére, hogy nem a megszokott értékdefiníciókat, nyelvet lehet használni a terrorizmus kérdésében, hiszen számos esetben az ellenség a gyilkosság a másik oldalon dicsőséget jelent. Európai vonatkozásban, a lehetőségek szintjén az egyetemi tanár a vallásközi párbeszédet hangsúlyozta. „A szekuláris állam eddigi modelljei helyett olyanra lenne szükség, mely képes kezelni a vallási sokszínűséget” – emelte ki az evangélikus lelkész. A más kultúráktól való félelemmel kapcsolatban az előadó arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy míg a tárgyi kultúrát megbecsüli Európa, addig az élő kultúra ellen van. „A migránsok más kultúrák élő hordozói, akiktől tanulhatunk, megismerhetjük egymást” – fogalmazott Béres Tamás. Az ökumenikus, egyházközi kapcsolatokat hangsúlyozva hívta fel a figyelmet az evangélikus lelkész arra, hogy „az egyeztető beszélgetés sok esetben nem szándékában akad el, hanem hermeneutikailag nehézkes.” Béres Tamás előadásában a közös tapasztalatra törekvést, a vallási nézeten felüli közös nyelv megtalálását, valamint a másik megismerésére való nyitottságot hangsúlyozta.

„Az európai egyházak arra figyelmeztetnek, hogy a kontinens nem zárkózhat el attól, ami a szomszédságban történik, és szükséges a szolidaritás az olyan országokkal, mint Libanon, amely a menekültek nagy tömegeit fogadja” – fogalmazott Torsten Moritz, az Európai Egyházak Migrációs Bizottságának ügyvezető titkára. Az előadó a brüsszeli ideiglenes elosztási mechanizmussal kapcsolatban kiemelte, hogy érezhető, hogy ez a javaslat még kidolgozás alatt van, azonban jelenleg ez látszik a járható útnak. A bevándorlás krimianalizálásával kapcsolatban aggasztónak látta a főtitkár, hogy „a törvényileg szabályozott bevándorlási politika helyett a fő irány a magasabb kerítések, a gyorsabb őrhajók és az illegális migráció segítőire kirótt súlyosabb ítéletek felé mutat.” Torsten Moritz kiemelte, hogy „közép és hosszú távon Európának nagyobb bevándorlásra van szüksége, hogy stabilizálja népességét, és fenntartsa a dolgozók és a nyugdíjasok elfogadható arányát.” Az Európai Egyházak Migrációs Bizottságának tevékenységével kapcsolatban az előadó hangsúlyozta, hogy felemelték szavukat a sokféleség növekedését bátorító oktatásért.

Migráció és biztonság címmel Jungbert Béla nagykövet tartott előadást. Az előadó a politikai szándékokra és a médiában megjelenő hírekre utalva kiemelte, hogy „tematizálják közbeszédünket és így nem a valóságról szól a diskurzus.” A nagykövet hangsúlyozta, hogy „a nemzetközi migráció alapvetően hasznos és pozitív, mely képes a népek közötti feszültséget oldani, jól hat mindkét ország gazdaságára is, ehhez azonban partnerség szükséges.” Jungert Béla aggasztónak tartotta, hogy mind a mai napig nem tisztázott a tengeri határvédés és embermentés kérdése, hogy ki és pontosan miért felelős. A nagykövet kiemelte, hogy „a migrációellenes gondolat és a keresztény tanítás ellentétben áll egymással. Ezt tudjuk, de nem értjük, hogy az egyház miért nem, vagy csak igen halkan hallatja a hangját ebben a kérdésben...”

DSC_5054.jpg

Szép Árpád, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Menekültügyi Igazgatóság menekültügyi igazgatója A migráció és bevándorlás címmel tartott előadásában rávilágított arra, hogy Magyarország ma is tranzitországnak számít, azaz a hazánkba érkező migránsok legnagyobb része nem Magyarországon kíván letelepülni, hanem innen nyugati országokba szeretne eljutni. Az előadó felhívta arra a figyelmet, hogy a migrációhoz tartozó szakkifejezéseket a média és a politika is jellemzően köznyelvi értelemben használja, nem szükségszerűen a jogi pontosság jegyében. Ennek eredményeként egyes esetekben nagyon félreérhetően, esetleg kifejezetten manipulatív módon történik a téma kommunikációja, ami rendkívüli mértékben megnehezítheti a probléma kezelését. Szép Árpád kiemelte, hogy a kiváltó okok kezelésére kéne a legnagyobb hangsúlyt tenni, azaz olyan európai stratégia kidolgozása lenne megfelelő, mely az adott országok stabilitásához vezetnének. A bevándorlás növekedése számos kérdést vet ugyanakkor fel, hiszen míg 2014-ben csaknem 43 ezer menedékkérő érkezett az országba, addig 2015-ben ez a szám már elérte az 50 ezret és várhatóan év végére megközelíti a 100 ezer főt.

A migráció gyakorlati megközelítéséről és az abban szerzett tapasztalatokról tartott előadást Kanizsai-Nagy Dóra, a Református Missziói Központ Menekültmisszójának vezetője. Az előadó bemutatta oktatási és lakhatási programjukat, valamint migráns tanodájuk felépítését. A misszióvezető hangsúlyozta, hogy „tudnunk kell, hogy a hozzánk érkezők védelmet kereső emberek. Amennyiben testvérnek tekintünk a másikra valós segítséget tudunk nyújtani. Azon dolgozunk, hogy ez a szemlélet gyülekezeti szinten is valósuljon meg, azaz váljunk valós, krisztusi értelemben vett befogadó közösséggé.” Kanizsai-Nagy Dóra a közösségi házukban szerzett tapasztalatok alapján – ahol heti szinten 150 embernek segítenek – kiemelte, hogy a páérbeszéd elengedhetetlen út a másik megbecsüléséhez. „Ma még Magyarországon nem alakultak ki elszeparálódott bevándorló közösségek. Egymás megismerésével tehetünk azért, hogy ne diaszpórák alakuljanak ki, hanem, a másikat elfogadó közösséggé váljunk.”

Theológiai Szemle által szervezett konferencia előadásai teljes terjedelmében olvashatóak lesznek a szemle őszi lapszámában.

Forrás: http://www.evangelikus.hu/theologiai-szemle-konferencia-migracio

Bevándorlás/migráció közelről

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) és a Theológiai Szemle Szerkesztőbizottsága a folyóirat alapításának 90 éves évfordulója alkalmából 2015. október 14-én kihelyezett ünnepi ülését tartott Szegeden, a Kálvin téri református egyházközség épületében.

A Theológiai Szemle migrációval foglalkozó ünnepi számát a sajtó jelenlétében Dr. Bóna Zoltán főszerkesztő mutatta be. Köszöntőt mondott Dr. Vilmos Fischl MEÖT főtitkár. A kezdő áhítatot Dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke tartotta. Ünnepi beszédet Dr. Kádár Zsolt, a Szerkesztőbizottság elnöke mondott.

A találkozó fórum beszélgetéssel folytatatódott, melyen az ünnepi szám cikkírói hívták fel a figyelmet az általuk írt fejezetek fontosnak tartott részleteire. Mivel az ünnepi szám a 2015. május 22-én, a MEÖT budapesti székházában tartott, migrációval foglalkozó konferencia előadásainak az írásos változatát jelentette meg, adott volt a téma, a még ma is aktuális kérdések megvitatására. (Erről a tanácskozásról itt olvashat többet: http://www.evangelikus.hu/theologiai-szemle-konferencia-mig…)

Baptista történészként a "Migráció az egyetemes és a magyar történelemben" címmel magam is előadást tartottam ezen a májusi konferencián, melynek 14 oldalas anyaga ugyancsak olvasható ebben az ünnepi számban. A szegedi találkozón a még mindig aktuális témáról magam is kifejtettem a véleményem a következőképpen:

"A valódi menekültet segíteni kell, ám aki kopogtatás nélkül hatol be a házunkba és a hazánkba az betörő" – idéztem Barsi Balázs szavait, amivel magam is egyetértek. Talán itt Szegeden még aktuálisabb "Röszke ostroma" után ennek a kérdésnek a tisztázása, mivel még mindig nincs világos látás Európa döntéshozóinak a fejében és mire felocsúdnak, valószínű, hogy már későn lesz...

A Kárpát-medencében sokszor okozott válságos időszakot idegen népek, idegen kultúrák, idegen vallások erőszakos megjelenése, amelyek ellen Magyarország népe hősiesen védte Európa határait. Valószínű, hogy jelen korunkban is, Isten segítségén kívül csak magunkra számíthatunk..."

A téma további kifejtését a Teológiai Szemle 2015-ös Ünnepi számában, a 140-153 közötti oldalakon ajánlom elolvasni.

Köszönet Barcza János fotóművésznek a konferencián készült képekért. Emellett több fotót is mellékeltem szeretett szülővárosomról, Szegedről. 

Dr. Mészáros Kálmán,

egyháztörténész

Impresszum

Országos Központi Iroda címe
1068 Budapest VI., Benczúr u. 31. 

Nyitvatartás
Hétfőtől csütörtökig: 9–16 óráig
Személyes találkozáshoz fontos az időpont előzetes egyeztetése.

Telefonszámok
(+36) 1/352-9993
(+36) 1/343-0618
(+36) 20/886-0000 (baptifon)

Fax: (+36) 1/352-9707/103

E-mail
baptist@baptist.hu

Az egyház adószáma
19818513-2-42 

További adatok (számlaszám...)