Megbecsülte magyarságát

Marosi Nagy Lajos, 2015. május 17. vasárnap

Zágoni Jenő testvér az újpesti baptista gyülekezet tagja, a Baptista Levéltár nyugalmazott igazgatója hetvennyolc esztendőt kapott Istentől. A kisebbségi lét, valamint a betegségek teremtette nehézségek ellenére szellemiekben gazdag életútja nem telt hiába.

DSC_0050a.jpg

Mint bibliográfus és helytörténész számtalan könyvben, cikkben, tanulmányban örökítette meg a múlt értékeit, mindazt, amelyek nélkül szegényebb lenne történetírásunk. Kutatta a székely magyarság múltját és különösképpen a székely magyarság körében a baptista misszió történetét.

Zágoni Jenő (1937-2015) a hírneves nagy Zágoni család sarja, 1937. február 13-án született a székelyföldi Kovásznán. Szülőföldje, Háromszék vármegye, Erdély délkeleti részén, a Kárpátok kanyarulatában fekszik. A Gyergyói havasok, és a Háromszéki hegyek több ezer méteres csúcsainak tövében található ez a csodálatos vidék. Itt töltötte testvérünk gyermekkorát itt nevelkedett, a többségében székely-magyar lakosság körében. Innen eredeztethető az a trianoni döntés okozta fájdalom is, amely egy életre meghatározta világlátását.

Felsőbb tanulmányait Marosvásárhelyen, majd Bukarestben végezte. Gyermekkora óta kapcsolatban állt a baptista közösséggel. 1954-ben a székelyudvarhelyi baptista gyüleke-zetben merítkezett be Sándor Illés lelkipásztor által. Tanulmányai befejeztével 1960-tól könyvtáros, majd művelődési és könyvtári módszertani előadó volt. Számos közművelődési könyvtár létrehozójaként Háromszék megye könyvtárainak felügyelője, 1974-től pedig a Székely Nemzeti Múzeum Könyvtárának és Levéltárának vezetője lett. 1974-1988 között az Aluta című történelmi, néprajzi és művészettörténeti évkönyv szerkesztője volt. A hazaszeretet és az ősök iránti tisztelet tetten érhető minden publikációjában. Erdélyi munkássága idején sem tagadta meg székely-magyarságát és baptista hitét sem. Nagy tisztelettel és megbecsüléssel ír a nagynevű baptista elődökről éppúgy, mint azokról, akik maradandó értékkel gazdagították nemzetünket. Még székelyföldi munkássága idején fordult az evangéli-umi keresztyén eszperantó mozgalom (KELI) felé. Számos, keresztyén írást fordított le esz-perantóból magyarra.

1976-ban Sepsiszentgyörgyön házasodott meg feleségével, Illyés Lujzával. Gyermekei is a Székelyföldön, Kovásznán és Sepsiszentgyörgyön születtek.

Zágoni Jenő testvér 1989-ben települt át családjával Magyarországra. Előbb Budán, az Alsóhegy utcai gyülekezethez csatlakoztak, később 1991-ben Újpesten telepedtek le és a gyülekezet tagjai lettek. 1990-től a Budapesti Idegennyelvű Könyvtár főmunkatársa, majd a nemzetiségi ügyek tanácsosa volt. Mint vérbeli bibliográfus Budapesten sem felejti el szülőföldjét.  Dr. Almási Mihály teológiai tanár írja Zágoni Jenő egyik könyvének előszavában: „Szülőhelye, családi hovatartozása és isteni elhívása predesztinálta arra, hogy a jogfosztott székelyek és csángók ügyét képviselje.”

1996-tól kapcsolódott be a magyarországi baptista egyház Történelmi Bizottságának munkájába és a magyar baptista misszió elindulásának 150. évében, a „Krisztusért járva követségben” címmel kiadott történelmi tanulmánykötethez széleskörű bibliográfiát készített.

1997-ben lett a Magyarországi Baptista Levéltár igazgatója. Amikor átvette a levéltár vezetését, a még feldolgozatlan írott és nyomtatott anyag annyira felhalmozódott már, hogy szinte áttekinthetetlen volt. Szakszerű és hivatásszerű munkája nyomán azonban mára kutatható a Baptista Levéltár. Példaként állt előtte a történelemből megismert hitelődeink élete. A Levéltár alapításának 50. jubileumára írt cikkében így nyilatkozik: „Hithőseink munkastílusa ma is időszerű!” Kifejezte azt is, hogy szeretné, ha az „intézmény az egész Kárpát-medence, sőt a tengerentúli magyar baptisták kutatóközpontjává válna.”

  A köztünk végzett több mint tizenöt éves aktív levéltárosi munkájában is kiemelkedő jelentőségű a 2003-ban kiadott „Bethlen Gábor és a baptisták” című munkája, amely az Alvinci kéziratok hasonmását is bemutatja. Intézkedései között említhető Kornya Mihály bibliájának restauráltatása, de ugyancsak szakavatott kézzel rendezte a Benczúr utcai tanácsteremben látható állandó kiállítás dokumentumait és ereklyéit. Megemlíthetők itt a sokak által érdekelt kiadványai is: „Baptisták az első, majd a második világháborúban.”

Szorgos és szakszerű munkájának szemromlása folyamatosan vetett véget.  Egy ideig munkatársai fölnagyították számára a feldolgozandó anyagot, hogy képes legyen olvasni és az írás helyett gyakran diktálta a történelemírásnak szánt gondolatait, hogy azok a rögzítve legyenek. Írásai, tanulmányai, cikkei számos hazai és külföldi lapban jelentek meg, értéket képviselve és mérhetetlen magyarságszeretet hordozva.

Szellemiekben gazdag életútja végeztével búcsúzunk Zágoni Jenő testvértől és úgy emlékszünk rá, mint aki a magyarságát megbecsülte, és a még óvodás korában megtanult versét élete végéig vallotta: „Magyarnak születtem, Magyar is maradok. A Hazámért élek, Ha kell meg is halok. Ringó bölcsőm fáját Magyar föld teremte, Koporsóm fáját is Magyar föld növelje!”

Impresszum

Országos Központi Iroda címe
1068 Budapest VI., Benczúr u. 31. 

Nyitvatartás
Hétfőtől csütörtökig: 9–16 óráig
Személyes találkozáshoz fontos az időpont előzetes egyeztetése.

Telefonszámok
(+36) 1/352-9993
(+36) 1/343-0618
(+36) 20/886-0000 (baptifon)

Fax: (+36) 1/352-9707/103

E-mail
baptist@baptist.hu

Az egyház adószáma
19818513-2-42 

További adatok (számlaszám...)