Egy éve ment el Szilágyi Sándor lelkipásztor

(Ifj.) Szilágyi Sándor, 2016. január 10. vasárnap

2015. január 17-én búcsúztunk édesapámtól, id. Szilágyi Sándor lelkipásztortól a monori imaházban.

szilgyi_sndor.jpg

Emlékezetes igehirdetéssel szolgált Papp János elnök testvér a 2Pt 1,12–19 alapján. Az unokák művészi zenéi és az alkalmi férfikar énekei Szilágyiné Mátyus Elvira vezetésével nagyszerűek, felemelőek és hitébresztőek voltak, vigasztaltak. A zsúfolásig megtelt imaházban azon körzetek egy-egy képviselője is szólt, ahol édesapám szolgált: Derecske (1955–1967), Salgótarján (‘76-ig), Komló (‘81-ig), Hajdúszoboszló (‘92- ig), Mátészalka (‘95-ig), Bagamér (2001-ig). Mindegyik kerületnek titkára volt, a tiszántúlinak egy ciklusban elnöke is.

A szolgatársak elhangzott emlékezései megalapozták, hogy egy már eltűnőben lévő lelkipásztortípus képviselőjét lássuk benne: mindvégig az egyháznál mint munkáltatónál kiszolgált évek során mindig a vidék sarát taposó, egészségét nem kímélő, fáradhatatlan pásztort. A rendre elromló motort délelőttönként javította, hogy estére mehessen vele a következő faluba. Pontosság, kitartás és lelkesedés jellemezte. Pásztori meleg szívvel, bölcs tanítással, lelkesítő evangéliummal vezette a rábízottakat (ifjúságot!) a diktatúra erős ellenszelében éppúgy, mint az értékvesztő légüres térben.

A megfeszített Krisztusról szóló prédikációja oly meghatározó élmény volt gyermekségem idején, amely eldöntötte, hogy nem botrány vagy bolondság, hanem Isten hatalma és bölcsessége a Krisztus keresztje számomra is. A gyülekezetek mindenütt gyarapodtak szolgálata idején lélekben, számban és épületben. Új és teljesen felújított imaházak, szolgálati lakások, egyéb nagy munkák mellett hetekig önzetlenül dolgozott más gyülekezetek építkezésein.

13 éves korában (1945) a gyász keserűségét kellett megízlelnie, amikor édesapja a „málenkíj robot” áldozata lett, és hat kisebb testvére mellett családfenntartóvá vált. 1996-ban pedig az özvegységet ízlelte meg, midőn édesanyám, Somodi Etelka, baleset miatt elhunyt. Utolsó 13 évét (2001–2014) bearanyozta a kocsordi özv. Jakab S.-né Ács Ilona, aki második társa volt.

A halála miatt már el nem hangzott rádiós riport előkészületeiből maradtak fenn a következő üzenetei: Bár lenne minden fiatal olyan boldog, mint ő volt 1948 pünkösdjén, amikor bemerítkezett Kisarnál a Tiszában, és a Tarpai Körzet népes ifjúságának szolgáló, boldog tagja lett! Tapasztalja meg mindenki az Úr szabadítását, mint ő, apja után kutatva, mikor a dühös orosz katona csőre töltött fegyverrel falhoz állította...; amikor a bihari csikorgó téli éjszakában motorozva farkasfalka üldözte...; amikor a nógrádi lejtőkön kiszakadt a fékbovdenje...; vagy amikor („túlságosan” sok és lelkes fiatal volt körülötte) a nagy hatalmú megyei egyházügyi titkár édesanyámra is irányuló, módszeres és kifejezett üldözése elől az Úr elmenekítette...

Legmegkapóbb üzenete a fiatalabb lelkipásztorok felé szólt: Igyekezzenek hűségesen helytállni! Keressék, találják meg a közös nevezőt a konfliktusokban, a közös módot, utat! Ne versengjenek egymással, hanem segítsék egymást! Szeressék az Urat! Utolsó hónapjaiban, keveredő emlékek közepette így indokolta fekvését a látogatói előtt: „Most jöttem meg a körzetből, úgy elfáradtam!” Hiszem, hogy a mennyben tette meg végső jelentését, hiszen „ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is, és aki nekem szolgál, azt megbecsüli az Atya!” (Jn 12,26).

Impresszum

Országos Központi Iroda címe
1068 Budapest VI., Benczúr u. 31. 

Nyitvatartás
Hétfőtől csütörtökig: 9–16 óráig
Személyes találkozáshoz fontos az időpont előzetes egyeztetése.

Telefonszámok
(+36) 1/352-9993
(+36) 1/343-0618
(+36) 20/886-0000 (baptifon)

Fax: (+36) 1/352-9707/103

E-mail
baptist@baptist.hu

Az egyház adószáma
19818513-2-42 

További adatok (számlaszám...)