Baptisták Kárpátalján

http://karpatalja.ma, 2013. július 3. szerda

id. Stumpf Jenő, a kárpátaljai baptista misszió első lelkipásztora Munkácson született 1878-ban.

beregszasz.baptista.jpg

„A századfordulón hazaköltöztem Munkácsra, bérbe vettem egy termet, azt berendeztem szószékkel és padokkal, majd missziómunkába kezdtem, megnyitva a város első magyar baptista gyülekezetét. A más felekezetűek papjai annyira befolyásolták az embereket, hogy senki sem mert jönni az imaházba. Előbb az utcán játszadozó gyermekeket hívtam be. Így Isten segítségével nemsokára megalakult a vasárnapi iskolánk, 50 taggal. Karácsonyi ünnepünkön 25-en szavaltak, kik közül többen megtértek" olvashatjuk id. Stumpf Jenő egyik beszámolójában (Szolgatárs, 2000/2), melyben így folytatja "a hitoktatók tanítók és a szülők is próbálták ijesztgetni a gyermekeket. " Ne menj oda, kisfiam, mert ott az ördögöt imádják." Az nem igaz! - volt a felelet - mert akkor úgy énekelnénk: " Gyermekek jöjjetek, ördög elé fogunk állani." Hát ti hogy énekeltek? " Gyermekek jöjjetek Jézus elé fogunk állani" – volt a felelet. És hívták a szülőket, hogy ők is hallhassák meg az ének igazi szövegét. A szülők el is jöttek, és meggyőződtek róla, majd nemsokára felvételüket kérték a gyülekezetbe."

Idős Stumpf Jenő 1901-ben megnősült, feleségül vette az árva Jurics Erzsébetet, akiben hűséges társra lelt a missziómunkában is. Egy ideig a Békési gyülekezetben szolgált majd Csopják Attila és Udvarnoki András ösztönzésére újból visszatért Munkácsra. Az I. Világháború alatt ő is a fronton volt. Hazatérte után, a Czine Ferenc által is végezett korábbi missziómunkát Isten annyira megáldotta hogy, 1920–1924 között 284 lelket merítettek alá és 17 új állomást létesítettek. 1923-ban hitközséggé alakultak Munkács központtal. 1925-ben új imaházat építettek. 1920-ban megjelent egy Prága által küldött prédikátor, aki közölte, hogy ezennel átveszi a gyülekezetek és a körzet vezetését. Tette ezt annak ellenére, hogy közösségeinknek ekkor egyetlen cseh tagja sem volt. Miután idegen hivatalnokok kerültek a községek, a városok, esetünkben Munkács városa és a megye élére, előbb a gyülekezetek magyar nyelvűsége került veszélybe, majd sikerült a csehekkel együttműködő "belső ellenzéket" is megszervezni, ami végzetes következményekkel járt. Az ellentétek szakadáshoz vezettek, ami nagymértékben hozzájárult Stumpf Jenő korai halálához.

A Békehírnök 1938. december. 10-i számának vezércikke már arról számol be, hogy „testvéreinket, akik 20 éven át cseh uralom igájában éltek, egy héttel ezelőtt (december 2-án) hivatalosan visszafogadta az országos szövetség kebelére. Nem kell többet „szomszédolnunk", ha hozzájuk akarunk menni, vagy ha ők akarnak hozzánk jönni. Ledőlt a trianoni fal, – itthon vagyunk mi is, ők is! Dicsőség Istennek, magyarokat áldó, gondviselő mennyei Atyánknak."

Alighogy megtörtént a visszacsatolás, december 13-án már útnak indult dr. Udvarnoki Béla és dr. Somogyi Imre, hogy meglátogassa az Északi és Észak Keleti területek jelentősebb baptista gyülekezeteit, tárgyaljon a missziómunkásokkal, a polgári és katonai hatóságokkal. Jelentősebb állomásaik: Kassa, Ágcsernyő, Ungvár, Nagydobrony, Kisdobrony, Munkács, Kígyós, Beregszász voltak.
December 18-án vasárnap délelőtt, a beregszászi imaházban szolgáltak az evangéliummal.

A látogatás után a munkácsi magyarok visszakapták imaházukat és ez a város lett a legnagyobb kárpátaljai körzet központja. Az anyagyülekezethez 49 település tartozott, ahol ifj. Stumpf Jenő lelkipásztor fáradságot nem ismerő lelkimunkája, kiváló szervezőkészsége révén eredményes missziói tevékenységet folytatott. Ekkor még önálló körzet volt a beregszászi, ahol Molnár Bertalan lelkipásztor testvér szolgált, hozzá 18 gyülekezet tartozott. Mivel ez a körzet hamarosan lelkipásztor nélkül maradt, 1942-ben valamennyi kárpátaljai gyülekezetet egyesítettek, ugyancsak ifj. Stumpf Jenő vezetésével. 1939 és 1944 között szoros kapcsolat alakult ki a Magyarországi Baptista Gyülekezetek Szövetségével, a Kárpátaljához közelebb levő gyülekezetekkel, akik kölcsönös látogatásokat tettek, erősítve egymást a hitben.

1946-tól a kárpátaljai magyar baptista gyülekezetek moszkvai irányítás alá kerültek. Vezetőjük továbbra is Stumpf Jenő maradt, amikor azonban a helyi kommunista pártközpont és tanács "illetékes" osztályai vették át az egyházi ügyek irányítását, tovább nem vállalhatta. Beregszászba került lelkésznek. Egy ideig Munkácsról járt Beregszászba, 1949 májusában a helyi katonai hatóságok 36 órás határidővel, mint megbízhatatlant kiutasították az ún, „kiemelt városból", s a lakását valamint az imaházat elkobozták. 1953-ban a lelkészi tevékenységtől is eltiltották, hosszú évekig segédmunkásként, éjjeliőrként, végül tanult „tartalékszakmájában" könyvkötőként dolgozott. Így nyugdíjazták. A későbbi években vidéki gyülekezetekben prédikálhatott is. Magára a közösségre is nehéz idők jártak akkoriban. Az ungvári párt és tanácsi vezető Mihai Mocsárko „testvér", bár korábban ígéretet tett arra, hogy csupán adminisztratív ügyekkel fog foglalkozni, a lelkipásztorok munkájába is beleavatkozott. Ez volt a vallásellenes, ateista „harc" legkeményebb időszaka. A baptistákat a sajtó mindenképpen szektaként próbálta feltüntetni, tiltották a gyülekezetek látogatását és különösen a fiatalok, úgymond elcsábítását a szovjethatalom elleni merényletnek tartották.

A munkácsi magyar baptisták által épített imaházat reprivatizálták, és odaadták a Szibériából odatelepült orosz szabad-keresztényeknek.

„Amikor meg kellett szakítani minden kapcsolatot az amerikai rokonokkal, a 80-as évek elején a Stumpf család úgy döntött, hogy Debrecenbe az amerikai rokonok által vásárolt házba költözik.

Ifjú Stumpf Jenő Béla 98 éves korában, 2000. március 19-én részt vett a Baptista Egyház új Missziói Központjának és Történelmi Emlékparkjának avató ünnepségén. Mint a legidősebb baptista lelkipásztort az állami és egyházi vezetők külön köszöntötték. Születésének centenáriumát 2002 június 2-án Debrecenben tartották, ahol a közeli és távoli családtagok, rokonok, barátok és a nagy számú ünneplő gyülekezet hálát adott az Úrnak Jenő bácsiért, Krisztus azon katonájáért, akinek egész küzdelemmel teli élete és szolgálata útmutatás lehet mindnyájunk számára.

Forrás

Impresszum

Országos Központi Iroda címe
1068 Budapest VI., Benczúr u. 31. 

Nyitvatartás
Hétfőtől csütörtökig: 9–16 óráig
Személyes találkozáshoz fontos az időpont előzetes egyeztetése.

Telefonszámok
(+36) 1/352-9993
(+36) 1/343-0618
(+36) 20/886-0000 (baptifon)

Fax: (+36) 1/352-9707/103

E-mail
baptist@baptist.hu

Az egyház adószáma
19818513-2-42 

További adatok (számlaszám...)