Miért vagy baptista?

Bacsó Benjámin, 2016. január 2. szombat

Tették már fel neked ezt a kérdést? Biztosan. A kérdés mögött egy másik kérdés rejtőzik: Kik vagytok ti? Miben és miért hisztek?

John-The-Baptist-Painting.jpg

Sokféle szempontból adhatunk erre a kérdésre választ. Szeretném most történelmi szempontból megközelíteni és megválaszolni: Melyek azok az értékek, amelyek történelmileg meghatároznak bennünket? A baptizmusban kezdettől jelen van egy erős ragaszkodás a Biblia tekintélyéhez, mely a hitnek és az életnek a teljesen igaz és elegendő szabályozója.

Ebből a szilárd ragaszkodásból következett, hogy már az első baptisták a Biblia igazságát felismerve ragaszkodtak a hitvalló bemerítéshez 1609-ben Amszterdamban, és onnan visszatérve 1612-ben megalapították a jelenkori első baptista gyülekezetet Londonban, és azóta is a Biblia tekintélyének való engedelmeskedés ott van a bemerítés és az úrvacsora gyakorlatában.

Hazánkban a Szentíráshoz való ragaszkodás jelentőségét csak alátámasztja, hogy a kolportőrök (bibliaárusok) munkája nyomán sokan lettek a Biblia iránt érdeklődő emberekből meggyőződéses keresztények, közülük pedig jó néhányan baptisták. Nem véletlenül mondja Walter Rauschenbusch: „Amikor erősen ragaszkodunk az igazi baptizmus - hoz, ez nem a külső formaságokhoz való ragaszkodás, hanem tiltakozás minden olyan külsőség ellen, amely mögött nincs személyes tapasztalati élmény.

Így például a hívők bemerítkezése is csak egyrészt külső aktus, másrészt azonban belső tapasztalati élmény.” Azaz a felismert igazság nem pusztán tudássá válik, hanem életvitelszerű változást eredményez a belső meggyőződés megváltozása által, ennek eredménye a praxis pietatis. Egy másik általános elv, amely jellemző a baptistákra, a lelkiismereti és vallásszabadság. Roger Williams óta (akiről sokan tudják, hogy Rhode Island állam alapítója volt, azt már kevesebben, hogy baptista) szerte a világon a baptisták küzdenek a „szabad államban szabad egyház” elvének megvalósításáért.

Elismerjük, hogy a világon minden embernek joga van eldönteni, hogy melyik egyházhoz, felekezethez akar tartozni. Magyarországon 1905-ben lettek elismert vallásfelekezetté a baptisták. Ebből következik, hogy az államnak és az egyháznak is végeznie kell a maga fel - adatát, de elkülönülten.

Ez azonban nem egy ellenséges elkülönülést jelent, hanem egy kölcsönös tiszteleten alapuló szabad együttműködést. Különös történelmi pillanat volt, amikor Hamburgban a tűzvész után az ottani baptisták a tűzvész károsultjainak, akik ideiglenesen hajléktalanná váltak, átengedték az akkoriban bérelt tágas imaházukat, amivel kivívták az addig ellenséges hatóságok elismerését is. Oncken pedig erre az alkalomra egy pecsétnyomót készített: „Isten dicsőségére és az ember javára, Hamburg, 1842”. Ebben a mondatban tükröződik vissza az a fajta szociális érzékenység, amely ma is jellemzi a baptistákat.

oncken-262x300.jpg

Szintén rendkívül fontos a mozgalmi jelleg. A baptista misszió erősen elkötelezett a Krisztusról szóló tanúságtétel mellett (gondoljunk csak William Carey munkásságára vagy Billy Graham evangelizációs hadjárataira).

A Krisztus melletti tanúságtétel nyomán különféle településeken akár egymástól függetlenül is gyülekezetek jöttek létre, amelyek ma divatos kifejezéssel a DNS-ükben hordozták az evangélium továbbadásának képességét. A posztszocialista országokban a gyülekezet tapasztalatába beépült az a fajta tudat, hogy az államhatalom különféle adminisztratív és akár erőszakos módon korlátozza őket biblikus küldetésük betöltésében. 1955-ben az addigi hitközségi keretek között működő baptista misszió felvette a Magyarországi Baptista Egyház nevet. Ennek következménye egy sajátos keveredése az egyházi és a mozgalmi jellegnek.

A gyülekezeti autonómia elég erős, hiszen a gyülekezet önmaga dönt gazdálkodásáról, vezetéséről, működéséről, missziójáról. A gyülekezetek demokratikus berendezkedésűek. A vezetésre Istentől alkalmasságot nyert személyeknek nagy hatáskört biztosítanak, és a közösség szolgálatára rendelve felelőssé is teszik őket.

A baptisták történetének csupán néhány, de nagyon jellegzetes vonását sikerült itt felvillantani. Azonban az jól látható, hogy biblikus meggyőződésen alapuló, erős küldetéstudattal rendelkező, nem kizárólagosságot, de egyéni felelősséget és szabadságot hirdető mozgalmi egyház vagyunk.

Nagy József szavaival: „Arra törekszik, hogy kísérleti vallás legyen.” Ez a kísérlet, hogy folyamatosan összhangba hozzuk a hitet és a praxist. Erről a kísérletről, tanulásról és folyamatos fejlődésről szól a történelmünk. Megtagadhatatlan örökségünk, a Biblia mindig aktuális üzenetének gyakorlatba ültetése. Ezért van szociális felelősségünk, erős missziói tudatunk.

Impresszum

Országos Központi Iroda címe
1068 Budapest VI., Benczúr u. 31. 

Nyitvatartás
Hétfőtől csütörtökig: 9–16 óráig
Személyes találkozáshoz fontos az időpont előzetes egyeztetése.

Telefonszámok
(+36) 1/352-9993
(+36) 1/343-0618
(+36) 20/886-0000 (baptifon)

Fax: (+36) 1/352-9707/103

E-mail
baptist@baptist.hu

Az egyház adószáma
19818513-2-42 

További adatok (számlaszám...)