400 éves a baptista világmisszió

Dr. Mészáros Kálmán, 2013. január 7. hétfő

1609-ben egy közel ötvenfős evangéliumi keresztyén csoport gyűlt össze Amszterdamban egy egyszerű pékség hátsó épületrészében, hogy nyilvános hitvallásukat követően bibliai keresztségben, azaz bemerítésben részesüljenek. Ez az Amsterdamban létrejött hithű közösség eredetileg Angliából menekült Hollandiába az ottani kegyetlen vallásüldözés elől. Abban az időben ugyanis halásos veszedelem fenyegette azokat a hívőket, akik az államegyházból kilépve mertek önállóan gondolkodni és elmélkedni a Biblia igazságai fölött.

anabaptist.jpgEzek az egyre szaporodó önálló bibliatanulmányozó közösségek hittek az intézményes egyházak és felekezetek határai fölött létező láthatatlan Krisztustest oszthatatlan egységében, amit a különböző korszakokban a Szentlélek újít meg és mozgósít a Krisztustól kapott misszióparancs teljesítésében. Ez az Amszterdamban menedéket kereső angol anyanyelvű csoport egy anabaptista hátterű mennonita közösséggel és tanítással került kapcsolatba. Első vezetőjük John Smith – a korábban Cambridge-i egyetemen végzett anglikán lelkipásztor - irányításával, majd utódja Thomas Helwys ügyvéd, - aki Hitelvek címen az első baptista hitvallás szövegét állította össze - kezdeményezésére nagy buzgósággal kutatták az írásokat és imádkoztak együtt azért, hogy a felismert igazságokat képesek legyenek megvalósítani.

Közös látásra jutottak abban, hogy az államegyházba való beleszületés és a hit nélkül kiszolgáltatott csecsemőkeresztség ellentétben áll a Biblia üdvösségtanával, így az érvénytelen. Teológiailag helytelennek tartották azt a gyakorlatot, hogy az állam által preferált népegyházak az ószövetségi körülmetélés jogfolytonosságát látták a csecsemők fejleöntéses keresztségében, valamint azt a hamis elképzelést, miszerint a vallásos tradíciókba való testi beleszületés alapja lehetne az egyháztagságnak. Elutasították a megtérés nélkül kiszolgáltatott, tudatlan és hitre képtelen csecsemők fejének vízzel való lelocsolását, amit a szent cselekmény kicsúfolásának tekintettek.

Azt is fölismerték, hogy az evangélium újjászületésről tanít, amit a Szentlélek munkál az Isten igéjét hittel elfogadó, hozzátérő, bűneit megbánó ember szívében. Ez által lehet a benne hívő Isten gyermekévé és népének hitvalló tagjává, Isten Országának részesévé. Ebbe az új életszakaszba a Krisztus halálára, eltemetésére és feltámadására emlékeztető hitvalló alámerítés által léphet a hívő ember. Erre Jézus mutatott személyes példát a Jordán vizében, és adott parancsot tanítványainak feltámadása után. Nem mintha az üdvösség emberi teljesítmény eredménye volna, hisz a vízbe való bemerítést a Szentlélekbe való bemerítésnek kell követnie, amit Krisztus visz végbe a neki engedelmes keresztyén életében.

Ezzel a bibliai állásfoglalásukkal a reformációt követően ők fogalmazták meg először hivatalosan az evangéliumi alapokon álló hitvalló egyház fogalmát, melynek a tagjai közé csak hitüket tettekben is megvalló alámerített Krisztuskövetők tartozhatnak. E sarkalatos hittételük miatt úgy az állami hatóságok, mint a felsőbbség támogatását élvező népegyházak képviselői kegyetlen üldözésben és diszkriminációban részesítették a hitvalló egyházakat és közösségeket, köztük a baptistákat is az elmúlt évszázadok alatt. Így lettek a baptisták a lelkiismereti és vallásszabadság következetes és bátor zászlóvivői történelmük során, már a kezdet kezdetétől mind a mai napig.

Az 1609-ben Amszterdamban létrejött, letisztult bibliai látással és hitvallással bíró baptista csoport később visszatért Angliába, ahol felvette a „Bemerített Keresztyének Egyháza” nevet. Őket nevezték később leegyszerűsítve baptistáknak, akik először a fővárosban, Londonban hoztak létre egy jelentős missziói központot és később gyülekezeteket, majd innen terjedt szét a következő évszázadokban bibliai mozgalmuk és tanításuk szerte Angliában és Amerikában.

A tengerentúlról tért vissza a baptista misszió bizonyos fáziskéséssel ismét az európai kontinensre Johan Gerhard Oncken ugartörő munkája nyomán. Egyébként 2009-ben ünnepeljük a 175 évvel ezelőtt bemerítkezett Oncken Hamburgból elindított, nemzeti határokat átívelő, misszionáriusokat bibliaterjesztés céljával szétküldő mozgalmának kontinentális kiteljesedését. Így jutott el bátor hírnökök által a Kárpátok ölelte magyar haza népeihez is a megtérésre, hitvalló bemerítésre, újjászületésre és megszentelt életre felszólító evangélium üzenete.

Magyarországon nem volt előzmény nélküli a baptista tanítás elterjedése. A bemerítő mozgalom előhírnökeiként tartjuk ugyanis nyilván a reformáció idején Európa-szerte üldözött, hitvalló keresztséget gyakorló anabaptistákat, akik közül sokan lettek vértanúvá a felismert bibliai igazságokhoz való következetes ragaszkodásuk miatt. Menekülésük során nyertek többek között hazánk területén átmeneti védelmet és letelepedési lehetőséget többségében a Felvidéken és Erdélyben. Sőt, a bibliai vagyonközösségben élő, hitükhöz ragaszkodó anabaptisták ipartörténeti hagyatékaként tartjuk számon az ugyancsak 1609-bõl (!), és azt követő évtizedekből származó habán kerámiák változatos és sokszínű tárgyi emlékeit.

A 400 éves jubileumi évforduló alkalmat adhat számunkra késői utódoknak, hogy közösen adjunk hálát odaszánt életű hitelődeinkért, akiknek Isten adott látást és lelki erőt arra, hogy elkötelezzék magukat a Krisztus evangéliumának bátor hirdetésére hazánkban, szerte Európában és a nagyvilágban. Hálát adhatunk azért is, hogy megáldotta baptista népét az elmúlt küzdelmes négy évszázadban és adott lélekben és számban gyarapodást, melynek következtében - a lelkigondozottakkal együtt - mintegy 110 millió hívő testvérünkkel együtt emlékezhetünk szerte a világon Isten megtartó kegyelmére.

dr. Mészáros Kálmán

Impresszum

Országos Központi Iroda címe
1068 Budapest VI., Benczúr u. 31. 

Nyitvatartás
Hétfőtől csütörtökig: 9–16 óráig
Személyes találkozáshoz fontos az időpont előzetes egyeztetése.

Telefonszámok
(+36) 1/352-9993
(+36) 1/343-0618
(+36) 20/886-0000 (baptifon)

Fax: (+36) 1/352-9707/103

E-mail
baptist@baptist.hu

Az egyház adószáma
19818513-2-42 

További adatok (számlaszám...)